Ezzel a kicsit szerénytelen, de klasszikus J. A. idézettel ébredtem ma. A gyerekek sokszor énekelték otthon az elmúlt időszakban, csak bennem nem állt össze, hogy rólunk szól. Hiába na, ha ez van, akkor ez van!
Az előző pár napban kaptunk több kérdést is utunkkal kapcsolatban, ezek közül egyre szeretnék itt válaszolni.
A kérdés úgy hangzott, hogy miért csak Sanghai-tól Pekingig tekerünk. Miért nem oda-vissza. Mármint Szeged(Kecskemét)-Peking viszonylatban. Más ezt is meg tudtja csinálni. A mi teljesítményünk nem olyan nagy dolog. Az igazsághoz tartozik, hogy ez utóbbi így nem hangzott el, csak kiérződött.
Nos, hármunknak összesen hat kisgyereke van, különböző leosztásban. Ugyanakkor rendezett családi háttér áll mögöttünk. Tehát nap, mint nap hazavárnak. Állásunk is van szerencsére, ráadásul nem cégtulajdonosok vagyunk, hanem alkalmazottak. Ehhez jön még Pityu karok terén vizuálisan is kivehető hiányossága és azt hiszem ezzel mindent elmondtam.
Egy hónapunk van, hogy elrepüljünk Sanghai-ba, onnan kb. 2000 km-t tekerjünk Kínán át és még a Paralimpiára is szeretnénk benézni hazaindulás előtt.
Úgy gondolom a Három király mégis csak mi vagyunk. Persze lehet más is...