Ma reggel a Selyempiacon kezdtünk. Katartikus élmény volt. A helyre azt mondják, hogy, aki Pekingben jár, annak itt vásárolnia kell egyszer. A project után kisebb fajta fóbiánk alakult ki mindenféle árussal szemben. Szó szerint kimenekültünk az épületből. (Régen itt volt a selyempiac, most a helyén egy 4 emeletes bevásárlóközpont áll.) Az eladók (nagyjából 1.000 db személy foglalkozik itt ilyesmivel), szó szerint megfognak és fizikailag berángatnak a boltjaikba. Ha meglátják rajtad, hogy érdekel valami, akkor véged. Persze a legjobb, hogy az eredeti ár negyedéért is meg lehet venni bármit. És még mindig ők járnak jól. Gyorsan rendeztük sorainkat és a diplomata negyeden keresztül elmenekültünk a Ritan Parkba, ahol Peking nyolc vallási szentélye közül a Nap Temploma áll. Gyönyörű park, tavakkal vízeséssel, kövekkel. A Nap Temploma dombról a fák között belátni Peking egész üzleti negyedét. Kicsit olyan, mintha a Central Parkból tekintenénk New York felhőkarcolóira. A déli forróságban ledőltünk a hűvös kövekre, körülöttünk sárkányokat eregettek és valami pervez szokás szerint többen aranyhalat horgásztak (teljesen legálisan napijeggyel!) a park tavaiban. Délutánra maradt az olimpiai közvetítésekből már ismert különös alakú torony (a kínai állami televízió új székháza) meglátogatása. Hihetetlenül csavarodó csupa üveg épület.
Holnap a Peking szélén található nyári palotákat nézzük meg, aztán következnek a versenyek!
Új hozzászólások