Nos a következő van. Mint azt egy régebbi postunkban már megírtuk nem egyedül megyünk biciglivel Pekingbe. Jelen idő szerint rajtunk kívül még három kísérletről tudunk.
Sajnos egyre inkább az a helyzet körvonalazódik, hogy (érvényes vízum ellenére) nem akarnak beengedni kerékpárosokat Kínába. A hivatalos magyarázat/kifogás szerint nem alkalmasak az utak kerékpározásra(?) Mondják ott, ahol kb 1 milliárd kerékpár fut az utakon.
Érdekességként megemlítenénk, hogy a velünk együtt 4 (nevezzük expedíciónak, mert megérdemlik) csapat mindegyike délalföldi. Lehet a vízben van valami.
Részletesen:
- A Szabó testvérek Szegedről májusban indultak útnak. Utolsó hírek szerint Kazahsztánban utolértek egy szlovén csapatot, de otthagyták őket, mert azok lassúnak bizonyultak. Közben magtaláltuk őket itt
- Cseuz Laci bácsi (akivel Ausztráliában majdnem, de Olaszországban konkrétan, útban Athén felé találkoztunk) szintén május elején indulva, Szentesről letekert Portugáliába, ott átrepült az USA-ba, amin átkerekezve megérkezett Kanadába. Tervei szerint onnan átrepül Shanghai-ba, majd elteker Pekingig. Tök egyedül. Sajnos egy vészforgatókönyvet is ki kellet dolgoznia, ha nem engedik be a kerékpárját Kínába. Ebben az esetben hazaküldi a gépet, elrepül Pekingbe vesz egy biciglit és a város körül kerékpározik 2000 kilométert. Ismerjük, képes rá és megteszi!
- Léna és Gézabá, akik márciusban(!) indultak Szegedről és most Mongóliában érve felültették őket egy vonatra, mert nem engedik őket be kerékpárral Kínába, annak ellenére, hogy eddig 6000 km tekertek, keresztül Ázsián.
Megjegyzem, innen szeretnénk üzenni a Lénáék vendégkönyvébe írogató kalandférgeknek, hogy buta arcukból vegyenek vissza és ne akarjanak okosak lenni , akkor mikor a szomszéd falu kocsmájáig sem képesek két keréken eltekerni!
Hát ez van. Tervez az ember évekig, felkészül, edz, aztán valaki keresztül húzza a számításait. Még nem vagyunk elkeseredve. Terveink szerint szerdán beadjuk vízumkérelmünket (bicigliről egy szót sem!) és ha megkapjuk (ami manapság igen kérdéses), akkor egy-egy papírdobozban belopjuk a gépeket Kínába. Ha Shanghai-t sikerül elhagyjuk észak-észak-kelet irányban, akkor semmi hatalom nem kényszeríthet visszafordulásra.
Semmiképpen nem szeretnénk magunkat hozzájuk hasonlítani, de szemeink előtt a nagy magyar utazók Vámbéry Ármin, Kőrösi Csoma Sándor és Stein Aurél képe lebeg, akik számtalan megpróbáltatáson keresztül elérték álmaikat.
Nekünk is van egy....
Új hozzászólások